 |
Hátszeg
Rend. tanácsú város Hunyad vármegyében, a szépségéről híres H. -i völgyben, (1910) 591 házzal és 3124 lak., közte 1438 magyar, 136 német, 1514 oláh. H. a járási szelgabírói hivatal, református, gör. kel., gör. kat. és róm. kat. esperességek és gör. kat. püspöki külhelynök székhelye; van járásbírósága, telekkönyvi hatáskörrel, kir. köjegyzősége, adóhivatala, takarékpénztára, ipari és keresk. bankja, hitelszövetkezete, villamos telepe, Máv. osztálymérnökség, csendőrszakaszparancsnokság, többféle közhasznú egylete, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala, telefonállomása. Öt elemi, egy polgári leány- és egy polgári fiú-iskolája van, a leány-iskola internátussal. Lakói földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, állatvásárai országos hírűek. Sokan fazekas mesterséget űznek. A H. vidék a regék és mondák megszentelt földje, ahol az Al-Duna felől betódult népáramlatok az erdélyi felföld birtokosaival annyiszor jöttek összeütközésbe. Trajanus legiói itt döntötték meg Decebal uralmát, a török hadak itt ostromolták Erdély kapuit s legutolsó betörésük 1778. nyarán szintén idáig terjedt. A Hunyadi csatáiban kitünt hátszegvidéki nemesség nagyon megapadva jött át korunkba. H. régi neve Haczok, Hatzok, Haczokvár és Hatczokvár. A Hunyad vm. -ben fennállott kis várak egyike s a királyi csatellanus lakóhelye. 1394. Frank erdélyi vajda és szolnoki főispán Kende fiainak: Jánosnak és Kendének kérésére Bebek László és Imre vajdák adománylevelét megerősítve kiköti, hogy Nuksora falu után a királynak egy ökröt adózzanak. A kenézi szék 1418. itt székel és bíráskodik a betelepített olachusok birtokügyeiben. Ulászlónak 600 ezüst márkát és 200 juhot adóz a hátszegvidéki kenézség, de ez utóbbit a török pusztításra való tekintettel 1494. elengedi. A szláv telepesekkel átplántálódott kenézi birtokviszony olykor nemességgel párosul. 1443. Kende és Kendré László meg Miklós, amannak fia, Szt. Péter és Reja oláh birtokokat (possessiones valachiales) oly feltétel alatt nyerik, amint e vidéken szokás a hasonló kenézi jószágokat birni. A kenézség a magyar közjoggal nem férvén meg, a XVI. sz. -ra átmenőleg elenyészik, de a kenézi elnevezés advarbiró jelentésében 1559. is előfordul. 1462. az Oppidum nostrum Haczag vámját Mátyás a Kendefieknek adományozta. H. városi szervezetét 1606-ig lehet okmányszerüleg visszavezetni.
Forrás: Révai lexikon
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája
varga.adatbank.transindex.ro
Haţeg (Haţeg, HD, oraş) Hátszeg.
# Név: 1839, 1857 Hátzeg.
Névvált. 1839 Hátszeg, Vallopolis, Hotzing, Wallenthal; 1873 Hötzing.
Nemz. 1839 oláh.
Nyelv: 1873 román, magyar.
Közigazg. 1839, 1863 Hunyad vm. Hátszegi ker. Totesdi j. mezőv.; 1850 Gyulafehérvári katonai ker. Hátszegi krz. Oláhbrettyei alkrz. mezőv. + I. Román Ezred (Fogarasi) 2. Szakasz: Hátszeg; 1857 Szászvárosi ker. Hátszegi j.; (O.T.) Déva tvh. Hátszegi ker. mezőv.; 1873 Hunyad vm. kiv. mezőv.; 1880-1910 Hunyad vm. rtv.; 1920-1941 jud. Hunedoara, oraş; 1956, 1966 R. Hunedoara, r. Haţeg, oraş.
|
 |
