2017. április 22.
19:00
Búcsú Kámtól
Tausz István Kisfaludy Sándor életét csaknem két éven át kutatta. Levéltárakban, antikváriumokban, falutörténetből gyűjtött adatokat a költő-író életművéről, életrajzáról. 
Nagy segítségére volt az a több mint száz éves emlékalbum, melyet Kisfaludy halála után adott ki a Pesti Napló ajándékként előfizetőinek. A kuriózumra antikváriumban bukkant a helytörténész. Az összegyűlt anyagból végül színdarab született. A kéziratot csaknem tíz éve zárta le a szerző. Most jött el az ideje, hogy mindez színpadra is kerüljön a Vasvári Játékszín előadásában. A premiert február elején tartották a kámi kultúrházban. 

Tausz István 1987 óta lakik családjával Kámban. Érdekelte a helytörténet mindig. Tudta, hogy Kám nagy múltú település. Emlékezett rá gyermekkorából, hogy állt itt egy kastély, melyet a 70-es években bontottak le. Az antik stílusú kastély múltjáról olvasott először. Megtudta: Az 1600-as évek elején épült az udvarház, mely később Szegedy Ignác Zala megyei alispán tulajdonába került. Ő adta lányának, Rózának örökségül. A fiatal lányt Kisfaludy Sándor vette feleségül. A kámi kastélyban éltek ifjú házasként öt éven át, 1805-ig.
Így vezetett a kastély iránti kíváncsisága Kisfaludy írói életművének kutatásáig. A helytörténész elmondta: az egykori irodalmár életében a sajátjával párhuzamos szálakat talált, így még inkább elkezdte érdekelni Kisfaludyék Kámban töltött öt éve és az író személyisége.
Rokonszenvesnek találta az életútban, hogy Kisfaludy azon költők egyike volt, aki nem megélhetésként tekintett az irodalomra. Inkább az motiválta alkotómunkáját, hogy német helyett magyar nyelven írjon a nemzeti irodalom egyik megalapítójaként. Az írást Kisfaludy egyfajta hazafias tevékenységnek tartotta. Megélhetését pedig birtokain való gazdálkodásból biztosította. A kámi időkhöz köthető a Himfy kötet megjelenése, mely országos ismertséghez, népszerűséghez és jelentős bevételhez, tisztes haszonhoz juttatta szerzőjét. Jellemző volt szemléletére, hogy ezt a hasznot visszaforgatta közéleti szerepvállalására. Áldozott például a könyvből származó bevételből a Balatonfüredi Színház létrehozására az 1830-as években. Az ő kezdeményezésére indult gyűjtés a célra. Felajánlást tett egy Kisfaludy alap létrehozására. Ebből a támogatásból nyerte el a pályadíjat például később Petőfi a János vitézzel. Sorolta Tausz István Kisfaludy érdemeit. A helytörténész a "Búcsú Kámtól" című színműve az 1800-1805 közti időszakról szól. Nehéz volt egyensúlyt találnia az írónak, hogy a darab nyelvezete korabeli, a nyelvújítás előtti legyen, de jól értse a ma embere is. Ugyanakkor törekedett arra, hogy a mű visszaadja a kor hangulatát, életérzését, és arról szóljon, ami akkor foglalkoztathatta az itt élőket.  A darab egy költözés napjairól szól. Bár Kisfaludy ügyes gazdálkodóvá vált a kámi évek alatt és ebben az időszakban lett sikeres, ünnepelt költő, a feleség betegeskedése miatt, orvosi javaslatra döntött úgy a házaspár: az egészségesebb klímájú Sümegre költöznek.  A színmű valóban megtörtént eseményekre épít. Egyetlen fiktív személy szerepel a darabban, egy katonatiszt, aki együtt szolgált Kisfaludyval korábban, most pedig Napóleon ügynöke. Kettejük vitája is szerepel a darabban hazaszeretetről, európaiságról.  Érdekesség, hogy a szereplők közt feltűnik Lavotta János, a verbunkos muzsika megteremtője, a virtuóz tehetség, az európai hírű zenész is. Kisfaludy, aki kiválóan hegedült, Lavottával jó barátságot ápolt. A zenész műveiből néhány megszólal a darabban, csakúgy, mint Antonio Salieri muzsikája. Vele szintén jó barátságban volt Kisfaludy.


Vasvári bemutató: 2017.04.22-én 19 órakor a Nagy Gáspár Kulturális Központban.

Pogács Mónika


 


Program
2017. augusztus 19. szombat
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
27
28
29
30
31
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)