Az aszfalt és az illata

2016. október 24. 18:35:55  nyomtatási kép
Van, akinek az aszfalt kellemetlen szagú, orrfacsaró anyag. Van, akinek érték és egyben emlékek felidézője. Hogy a helyi értékek meghatározásában, de a hungarikumokéban is mekkora szerepet kaphatnak a szubjektív elemek, erről hallhattak vasi példákat sem nélkülöző előadást egy vasvári és oszkói konferencia résztvevői.

"A hagyományőrzésnek, a helyi értékeknek, legyen az épp tájház vagy közösségi tevékenység, az ad a korszerű szemlélet szerint értéket, ha a megőrzött tárgyakat, szokásokat nem tesszük statikussá, nem zárjuk el öt, tíz vagy száz évre, mint egy rezervátumban. Ellenkezőleg. Azokkal aktívan együtt élünk, azok közösség összetartó, vidékfejlesztési elemekké lesznek az ott lakók számára" - ezt hangsúlyozta V. Németh Zsolt, aki az értéktárak, helyi értékek, egyedi tájértékek, hungarikumok témájában tartott előadást az Országos Tájház Szövetség konferenciáján.

A vidékfejlesztési államtitkár vasi példák segítségével mutatta be, mennyire fontos és a törvény által is elismert elem az értékek tárának létrehozásában a szubjektív kötődés, az érzelmi elem.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az értékpiramis csúcsán szereplő hungarikumok sem nélkülözik ezt az érzelmi kötődést. Csak az lehet hungarikum, ami egyben szerethető is. Nem elég annak a feltételnek a teljesülése, hogy az ország kiválóságát, csúcsteljesítményét képviselje egy adott szellemi, kulturális, tudományos, természeti érték vagy termék. Szerethetőnek is kell lennie.
Az értékpiramisban a hungarikumok alatt sorakozó nemzeti, megyei, helyi értékek kiválasztásában is meghatározóak a szubjektív elemek.
V. Németh Zsolt saját életéből hozott példát arra: az értékek megítélése mennyire szubjektív. Nem csak korszakok szerint különbözhet, hanem egyéni megítélésekben is, hogy mi az érték. Míg az aszfalt valakinek kerülendő anyag, addig V. Németh Zsoltban kellemes emlékeket hoz idéz. Pályája kezdetén a kivitelezésben, útépítő szakemberként dolgozott. A munka öröme, fiatal felnőtt korának emlékei idéződnek fel, ha megérzi az aszfalt jellegzetes szagát.
Tehát az érték és szubjektum összefüggése sokrétű. Még a Hungarikum törvénynek is sikerült arany középutat találnia ennek az elemnek a figyelembe vételére. Azaz, mint az államtitkár hangsúlyozta, a hungarikumok kiválasztásánál, a cím odaítélésénél figyelembe veszik, hogy nem csak egy nemzeti különlegesség, csúcsteljesítmény, kiemelkedő szellemi vagy tárgyi dolog termék legyen, hanem szerethető is. Mint kiemelte: lehet, hogy ágazati szinten egy földikutya különleges, védendő, egyedi állat, de a szerethetőségével már lehetnek gondok. Címerállatnak sem sokan választanák. Ellentétben mondjuk a túzokkal, mely az Őrségi Nemzeti Park címerében szerepel és egyben a hungarikumok közé is beválasztott védendő madár. A hungarikumoknál tehát a kiválasztás meghatározó szempontja, hogy általánosan szerethető-e a címet megkapó érték. Ez a szubjektív elemsor húzódik végig az egész értékpiramison is egészen a helyi értéktárakig.  
 Az államtitkár kiemelte: A közösségek számára a legfontosabbak a helyi értékek. Persze, büszkék vagyunk hungarikumként a busójárásra. De az Őrségben a rönkhúzás hagyománya legalább ennyit számít. Hogy élő maradjon. Az, hogy sikerül, abból következtethető, ahogy a rigmusok is elkezdenek a mai kor utalásaival, használati eszközeinek megnevezésével telni. 
Most 950 településen van települési értéktár. A falvak városok megsokszorozták az erre a célra kapott 2-3 millió forintos ráfordítást. Mozgalom alakult ki mára, ami szintén a helyi tájhoz, közösséghez kötődést segíti. Az előadó az egyedi tájértékekről is beszélt. Ez a törvényi szabályozás szerint is jobban épít objektív adatokra. A kataszterénél a kézzelfogható adatok, mértékek szerinti számbavételre alapoz a jogszabály. Adott tájra jellemző tájalkotó elem, természeti, történelmi, kultúrtörténeti, a társadalom és elsősorban az ott élő közösség számára jelent értéket. Az egyedi tájérték megőrzésre méltó. 950 település kataszterét készítették el a nemzeti parkok munkatársai és ebből csaknem 23ezer tájérték részletes leírása kerül fényképpel a regiszterbe, tudhatta meg a hallgatóság. 

V. Németh Zsolt arról is beszélt: szeretnék, ha a nemzeti parkok igazgatóságaihoz köthető munka a helyi értéktárral közösen történjen, hisz nem kis közük van egymáshoz, Hungaricumnál is helyi értéktárban is. Hungaricum egyedi tájérték kataszter. Van közös halmaz. Tájban vizuálisan kút, fa, kilátó, szikla konkrét, tárgyiasult, míg a települési értéktár nem megfogható. De ha a tájértékhez hozzá kapcsolt települési értéktárba felvett történet kapcsolódik, így lesz együtt komplex. Gencsi példa erre az ördögkő, melyhez több legenda is tartozik, hogy kerülhetett oda.
Az előadó elemezte az európai tájegyezmény jelentőségét is. Azért kordszerű, mert nem csak fajokat, élőhelyeit védi, ugyanis minden mindennel összefügg. V. Németh Zsolt azt is kifejtette: A táj miért nem esztétikai kategória: a Fertő tavat az Esterházyak haszontalan és csúnya mocsárnak tartották, most a Világörökség része. Változik a szépről a képünk. Az átlagember a golfpálya szépnek látja. Közben ez egy kipusztított élet, az ökoszisztéma nem marad harmóniában ott. Vagy míg a mocsár csúnya, mégis az élővilág szerves része, fajok élnek harmóniában egymással. 
Elhangzott: a tájegyezmény azért is korszerű, mert nem csak arra koncentrál, amit a turista fényképez. Ehhez a szemlélethez igazodik a nemzeti stratégia, mely a társadalom felelősségét, szerepét határozza meg a tájérték őrzésében.  V. Németh Zsolt ilyen, társadalmi felelősségvállaláson alapuló kezdeményezésnek nevezte a szőlőhegyek védelmében és revitalizációja érdekében indított programot. A tájak jellemző eleme a szőlővidék Vasban is, Zalában is, ahol a kultúra néhány évtizede még virágzott, most halódik. Ahol eddig kultúrtáj volt, az erdősödik vagy a professzionális agrárium teszi rá a kezét. Fenyőfát, akácot ültetnek a lankákon. Így lassan eltűnik a szőlőhegy, ha nem vigyázunk rá - kapott szomorú helyzetképet a hallgatóság. A folyamat megállítása érdekében pályázati rendszert indítottak. Önkormányzatok civil szervezetekkel együtt vehetnek részt a szőlőhegyek megmentésében. Már ötven támogatott település van, aki szőlőhegyén elvégzi a szükséges munkákat, ezzel országos mintát adhat a követésre. 300 millió forint jut idén ezekre a zártkerti fejlesztésekre. Elhagyott, elvadult gyümölcsösök, szőlőskertek újulhatnak meg a támogatásból. A mintaprogramban Vas megyében nyolc település, Oszkó, Bajánsenye, Csehimindszent, Olaszfa, Csörötnek, Petőmihályfa, Nádasd és Szarvaskend nyert. A cél, hogy 200 ezer hektárnyi elvadult szőlőterület helyreállítása történjen meg az országban.
  Ez egyrészről öngondoskodást segítő intézkedés. Mindenki maga termelheti meg a gyümölcsöt családjának a helyrehozott területen. De van a revitalizációnak közösségfejlesztő hatása is. A pincéket az önkormányzatok a civilekkel együtt vásárolják meg és újítják fel. A költségek beépíthetőek a pályázatba. A harmadik elem a génmegőrzés, a fajtagazdaság visszaállítása. Ezeket vette sorra a szőlőhegy-felújítási program hasznaként V.Németh Zsolt.
A fajtagazdagság visszaállítása azért is szükséges, mert az utóbbi száz évben a hasznonnövények 75 százalékát vesztette el az agrárium és a maradék 25 százalék megmaradása is veszélyben van. 
Végül a vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról szólt: a táj helyreállítása ugyan fontos alap, de a fenntarthatósághoz már megújulásra van szükség. A régi módszerek helyett ki kell találni a szőlőhegyek rendbetétele után a 21. század szőlőművelési rendszerét. Ha sikerül, a vidék megtartó ereje is növekedhet.
pm

Program
2019. március 20. szerda
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
11
12
13
15
18
19
20
21
22
23
24
26
27
31
Időjárás
04 órakor Vasváron
1.0
77 %
páratartalom
Szél:
2.3 m/s

Forrás: met.hu
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)