Előre budai srácok! Előre pesti srácok!

2015. október 30. 20:45:22  nyomtatási kép
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség első helyszíne a Főszolgabíró téren, az „Angyal szobornál” volt. Komor András vezényletével a fúvósok eljátszották a Himnuszt, majd megkezdődött a koszorúzás. 
Elsőként a Földművelésügyi Minisztérium nevében V. Németh Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő, majd az önkormányzat képviseletében: Tóth Balázs polgármester és Sejber Mihály alpolgármester helyezte el az emlékezés virágait. A járási hivatalt Tauszné Vincze Edit hivatalvezető és dr. Kiss Attila hivatalvezető-helyettes képviselte. A FIDESZ helyi szervezete képviseletében Tóthné Várnagy Mária Zsuzsannát és dr. Pataky Pált, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében Bana Tibor megyei elnököt és Ódor Istvánt, a Vasvári Alapszervezet elnökét szólították. A Kardos iskola képviseletében Pappné Bem Gabriella és Laczó Zoltánné igazgató-helyettesek koszorúztak. A Ficánkoló Óvodát Szatmári Helga óvodavezető és Timár Istvánné óvodavezető-helyettes képviselte. A középiskolától két diák: Szijártó Rita és Orbán Kinga tanulók emlékeztek. A Vas-vár Örökség Népfőiskola nevében Baranyai Gábor alelnök és dr. Kiss Attila titkár koszorúzott, míg az ’56-os vasvári forradalmárokat Gerencsér József képviselte. A vasvári 1956-os események vezetőjének, Puskás Sándor, egykori kántor-tanítónak emléktáblájánál a Települési Értéktár Bizottság nevében Sejber Mihály alpolgármester és Gyöngyösi Zsuzsanna könyvtárigazgató helyezett el koszorút.
Az emlékezők ezt követően a művelődési központ színháztermébe vonultak át, s ott hallgatták meg az ünnepi beszédet. 

„Avanti ragazzi di Buda! Avanti ragazzi di Pest!, azaz Előre budai srácok! Előre pesti srácok!, kezdte ünnepi beszédét V. Németh Zsolt. Az idézethez hozzáfűzte: ezt a dal éneklik több tízezer torokból manapság, közel 60 esztendővel a forradalom után is a Lazio stadionban, mert ez a klub egyik indulója. Akkoriban a hivatalosságok, a politikusok mesterséges lelkesedéssel fogadták a magyar forradalmat, míg a nép, a művészvilág, de még az olasz szurkolók is együttérzésükről adtak hangot. Ebből a korszakból származik e dal. 
Majd az 1956-os eseményeket elevenítette fel, amikor úgy szakadt ki a magyarokból az életösztön, mint talán még a történelmünk folyamán soha. Ránk erőltettek egy idegen életet, amely nem volt a miénk. Átszervezték az államszervezetet szovjet mintára, megszüntetették az önkormányzatiságot és tanácsrendszert alakítottak ki, államosították a gyárakat, megtörték a parasztság gerincét, s felszántották a Hortobágyot, hogy oda gyapotot ültessenek. Elég lett ebből, s egyik napról a másikra fellázadt Magyarország népe. Majd Márai Sándor: Mennyből az angyal című verséből idézett: „meghasadt az égbolt,/ Mert egy nép azt mondta: Elég volt.”
Kiemelte: 1956 forradalma a népé, az utca emberéé, a munkásoké, a földműveseké, s leginkább az ifjúságé. A pesti srácok között 13-15 évesek is voltak. Ezek voltak azok a fiúk, akik jobban féltek az édesanyjuktól, mint a parancsnokuktól és az oroszoktól. Gyártották a Molotov koktélokat, amelyekkel számolatlanul semmisítették meg az orosz tankokat, miközben sajnos megannyi gyermek vesztette életét. 
Majd ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy 1956 forradalma nem csupán a „pesti srácoké” volt, hanem az egész országé, mivel lángja futótűzként terjedt a legkisebb falvakban is. Az emberek kimentek az utcára, együtt énekelték a Himnuszt, a nemzeti dalokat, valamint kivágták a Rákosi címert a zászlóból. Nem csak az események álltak rokonságban a pestiekkel, hanem a sorsok is. Sok ember halt meg golyózáporban, másokat felakasztottak, börtönbe zártak, halálra ítéltek, vagy ellehetetlenítették az életét. Sokan bujdokoltak, menekültek külföldre, ahol befogadták őket, mert a magyar is befogadó nemzet. Ezt tettük a besenyőkkel, a hunokkal, vagy éppen 1939-ben a lengyelekkel. Kétszázezer lengyel kapott itt menedéket, szállást, élelmet és oktatást. Alapos történelmi áttekintésében három szót emelt ki: menekülők, kerítés, vasfüggöny. Majd megjegyezte: az ünnep alkalmat ad arra, hogy múlt és jelen között párhuzamot vonjunk. Kiemelte: mindezt csak óvatosan, mert a korabeli kerítés azt akadályozta meg, hogy mi ne menjünk külföldre, a mai kerítés pedig azt a célt szolgálja, hogy azt engedjük be, akinek a kultúrája illeszkedik a miénkhez. V. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy történelmi időket élünk. Észre kell vennünk, hogy a világtörténelem egyik legintenzívebb bevándorlása, Európa szervezett megszállása zajlik. Veszélyben az európai nemzetek sora, veszélyben az európai létforma, a biztonságunk. Megjegyezte: a Szíriából a halál elől menekülőket kultúr ország befogadja, de mellettük sokan nem ebbe a körbe tartoznak. Ők megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák és terroristák is. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden hat bevándorlóból öt férfi. Van, akiket a pénz, az anyagi javak vonzanak, míg másokat a hódítás, a gyűlölet és a pusztítás vezérel. Az országok tönkretételéhez nem kellenek fegyverek, nem kell idegen elnyomás, elég a tehetetlen, döntésképtelen vezetők sora, akikkel manapság gyakran találkozunk. Vajon, nem kellene megkérdezni az európai polgárt: akarja-e, hogy a kultúrája, a hite, a rendje megváltozzon? Mert a veszély ez. Majd a korabeli 56-os párhuzamokra utalva hozzáfűzte, hogy korábban is a nép állt a magyarok mellé. Azon magyarok mellé, akiknek nem csak a szívük, de az eszük is a helyén volt. Bízik abban, hogy mikor újra felhangzik a Lazio stadionjában: „Avanti ragazzi di Buda! Avanti ragazzi di Pest!”, akkor nemcsak a korabeli pesti srácokra, hanem a mai magyarokra is gondolnak, akik a saját nemzetük mellett az európai közös kultúrát is védik.
Az ünnepségen Tóth Balázs polgármester nyújtotta át az elismeréseket. Munkájuk megbecsüléseként Közszolgálatért Alapított Barabás István Díjat kapott: 

Tóthné Tóth Valéria köztisztviselő. 1980-ban kezdett el dolgozni a Vasvári Nagyközségi Közös Tanácsnál. Ezt követően a rábahídvégi, majd a vasvári mezőgazdasági termelőszövetkezetben állt alkalmazásban közel nyolc évig. 1990 júniusától napjainkig a Vasvári Polgármesteri Hivatal szociális, igazgatási ügyintézője. 
Tóthné Tóth Valéria hivatali tevékenységét lelkiismeretesen, odaadással, az emberi méltóságot tiszteletben tartva végzi. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a rászorultakon segítsen, bármilyen jelentős gond, probléma jelentkezik életükben. 
Nagy gonddal, az érintettek családi, rászorultsági, megélhetési körülményeinek figyelembevételével vesz részt a döntések előkészítésében. Körültekintő ügyintézésének, empátiájának köszönhetően egyetlen rászorult sem marad ellátás nélkül, hiszen mindig keresi az egyén számára legmegfelelőbb támogatási formát. 
Tóthné Tóth Valéria a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vasvári csoportjának 2011. évi megalakulásától lelkes, aktív tagja. Több évtizedes hivatali munkája révén kiválóan átlátja az itt élők szociális helyzetét, ezzel nagy segítségül szolgál a szervezet karitatív tevékenységéhez, az élelmiszercsomagok, ruhaneműk, egyéb adományok leginkább rászorulók részére történő eljuttatásakor.

Németh Imre, a Vasvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagja: 2004 óta tagja a Vasvári Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Kiemelkedő és példaértékű társadalmi elkötelezettsége az itt élő emberek élet- és értékvédelme iránt. Egyike azon önkénteseknek, akik a legtöbb bevetésen vettek részt. 
Munkája elismeréseképp 2009-ben az Önkormányzati Tűzoltóság az „Év Tűzoltójának” választotta, 2012. évben pedig a Vas Megyei Szent Flórián Tűzoltó Szövetség díszoklevelében részesült.
Önkéntes tűzoltói munkája mellett a városi és egyházi események, kulturális rendezvények résztvevője, lebonyolításuk aktív, önzetlen segítője, s természetbeni adományokkal is hozzájárul ezek sikeres megvalósításához. Az Ifjúsági Fúvószenekar munkájának tevékeny részese.
Zeneszeretetével a megyén túli településekre is elviszi városunk jó hírnevét, hisz tagja a zalaegerszegi Városi Fúvószenekarnak. 
A vasi megyeszékhely egyik legjelentősebb kulturális eseményén, a Savaria Karneválon is a Savaria Légió tagjaként képviseli városunkat.

Iván József nyugalmazott autó-motor szerelő mestert 1935. július 14-én született Vasváron, 3 gyermekes családban. Az elemi iskoláit Vasváron, Puskás Sándor felügyelete alatt végezte. Édesapja Európa több országát megjárt lakatosmester volt, aki 1935-ben a megye második villanyhegesztő gépét, mely ma is használatba van, állította üzembe.
Gyermekét az elemi elvégzése után a Soproni Juliáneumba íratta, de a kommunista hatalomátvétel megakasztotta a tanulmányokat, és a család anyagi helyzetét is visszavetette. 
Az ifjú Iván József így már 15 évesen munkába állt apja műhelyében. 1952-ben motorszerelő szakvizsgát teljesített.  1965-ben autó-motorszerelő mestervizsgát tett Győrben. Ahogy a műhely vezetését fokozatosan átvette, úgy folyamatos gondot fordított a modernizálásra. Először saját újítású gumiszerelő gépet készített, később az akkor legmodernebb digitális német centírozógépet vásárolta meg az NSZK-ban, majd korszerű alvázszóró gépet vont használatba A Járdányi úti műhely általában csak akkor zárt, mikor a délutáni műszakok hazafele mentek.  
Az ügyfelek kiszolgálása mindig korrektül, gyorsan és a környezet fizetőképességéhez igazodva történt, így a keletkező haszon is a szolgáltatás színvonalának fenntartása fordítódott. 
Egy ideig KIOSZ vezetőségi tagként is tevékenykedett. 
1973-ban kötött házasságot. Két gyermeket neveltek fel, leányaik a földmérő, illetve a belsőépítész szakot végezték el. Felesége nyugdíjas védőnő. 
Az 1995-ben történt nyugdíjba vonulás sem jelentette a munka abbahagyását, a műhely azóta is teljesít 1 műszakot. 
Az elégedett, sokszor határon túlról is visszajáró megrendelők és a város lakosságának elismerése kíséri a maratoni 65 év munkaviszonyt. 
Dr. Horváth Tibor nyugalmazott fogszakorvos 1971-ben Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán szerzett fogorvosi diplomát.
Sajtoskál után, 1974-től 2015. év elején történt nyugdíjba vonulásáig Vasváron végezte szakorvosi munkáját. Az elmúlt több mint 40 év alatt folyamatosan ellátta a vasvári polgárokat. 2000-ig a város alkalmazásában tette mindezt, majd a fogorvosi alapellátás átszervezése után vállalkozóként a kistérség betegeit látta el, de részt vállalt továbbra is áldozatos, színvonalas munkájával a vasvári lakosság gyógyításában. Szakmai tevékenysége mellett a város sportéletében is aktív szerepet vállalt, 1976-1978. között a sportkör elnöke volt. Jelenleg a Castrum Ferreum Szabadidő Sportegyesület aktív tagja.
Dr. Horváth Tibor a díjjal járó pénzjutalmat jótékony célra ajánlotta fel. 

Dr. Szendrő Géza nyugalmazott fogszakorvos a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán szerezte meg fogorvosi diplomáját. Már a diploma megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatait is Vasváron végezte. Fogszakorvosi munkáját fiatal diplomásként szintén itt kezdte el és folytatta megszakítás nélkül nyugdíjba vonulásáig, 2015 márciusáig. Folyamatos továbbképzésekkel biztosította, hogy tudása és gyógyító munkája mindig korszerű és magas színvonalú legyen. 2000-ben a fogászati alapellátás átszervezése miatt vállalkozóként folytatta fogorvosi tevékenységét a már korábban, saját erőből kialakított korszerű rendelőjében. Közel ötven éves fogorvosi tevékenysége során mindig kiváló munkakapcsolatot ápolt a mindenkori városvezetéssel. Magas színvonalú szakmai tevékenységét mindig megnyugtató légkörben végezte, betegeivel közvetlen, emberséges magatartást tanúsított. Embersége, finom humorérzéke lehetővé tette, hogy a város polgáraival baráti kapcsolatokat tudott kialakítani. 

Ez évben Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete szeptemberi ülésén úgy döntött, hogy Kovács Tilda Asszonynak, városunk korábbi polgármesterének „Vasvár Város Díszpolgára” címet adományozza.

Kovács Tilda 1998-tól 2010-ig, három önkormányzati cikluson keresztül volt a város alpolgármestere, majd 2010-2014-ig a város polgármestere. Már óvónőként, majd óvodavezetőként is a város lakosságáért, az óvodások fejlődéséért végezte munkáját, de városvezetőként is figyelemmel kísérte, ahol módjában állt, segítette a családok mindennapi életét, boldogulását. Alpolgármesterré, majd polgármesterré választása idején részt vett számos, a város fejlődését szolgáló beruházás megvalósításában, kivitelezésében. Nevéhez több infrastrukturális, városszépítő, szociális, valamint a gazdasági és a kulturális életet egyaránt élénkítő beruházás fűződik. Napi kapcsolatban állt a város intézményeivel, szervezeteivel. Kiemelt szerepet szánt a civil életforma helyi megvalósításának. A kisvárosi lét megteremtéséért munkálkodott, hogy az itt élők jól érezzék magukat mindennapjaik során is. Kezdeményezésére valósult meg az ún. „Születések Fája”, mely a város újszülöttjeit örökíti meg évről-évre. Szívügye volt a vasvári béke rangjának felemelése, a történelmi tények megismertetése. Munkáját siker övezte, amikor településünk felvételt nyert a Békevárosok Szövetségének soraiba. Feladatának érezte a művészek munkásságának megörökítő felkarolását, népszerűsítését. Nem csak az európai hírű Török Richárd szobrászművész munkásságának anyagát sikerült a család támogatásával Vasvárra hoznia, hanem számos vasi festőművész alkotása is méltó helyet kapott a tevékenysége alatt felújított Békeházban. Sokrétű, lelkiismeretes, a város érdekében kifejtett munkája elismeréseként Vasvár Város Képviselő-testülete „Vasvár Város Díszpolgára” címet adományoz részére.

Kovács Tilda asszony külföldi tartózkodása miatt a díszpolgári kitüntetés átadására későbbi időpontban kerül sor. A város volt polgármestere szívhez szóló levelében írt arról, hogy mivel a díjak az utolsó pillanatban derülnek ki, ő már legnagyobb sajnálatára nem tudta lemondani útját. 

„Vasvár Város Díszpolgára” címet kapott V. Németh Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő, aki szintén sokat tett és tesz a városért.

V. Németh Zsolt 1984-ben földmérő üzemmérnökként szerzett diplomát az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán. 1994-ben Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsészkarán diplomázott humánszervező szakon. 
1984 és 1998 között, négy év megszakítással, útépítési szakterületen dolgozott művezetőként, kitűző mérnökként, majd építésvezetőként. 
1990-94-ig és 1998-tól 2010-ig Vasvár polgármestere, 1994 és 1998. között képviselője volt. 1994-ben Belügyminiszteri aranygyűrűvel tüntették ki. Céltudatos városfejlesztő tevékenységének köszönhetően polgármestersége alatt a város elnyerte a Hild-díjat, és a Kultúra Magyar Városa címet. Előrelátó gondolkodásának és hatékony cselekvésének köszönhetően Vasvár infrastruktúrája jelentősen meghaladja a hasonló méretű városokét. Rendőrkapitányság, mentőállomás, köztestületi tűzoltóság, földhivatal, járási hivatal, kormányablak szolgálja Vasvár és a térség lakosságát. 
Folyamatos fejlesztések jellemezték polgármesteri munkásságát, ez idő alatt épült fel az Idősek Otthona, a Nagy Gáspár Kulturális Központ, a korszerű szennyvíztisztító, teljes körűvé bővült a csatornahálózat, megújult a Domonkos Kolostor, a városközpont. Erdei iskola, sportöltöző, lakótelkek, iparterület, terek, parkok, szobrok, emlékhelyek jelzik a beruházások sorát. A város történetének egyetlen korábbi időszakában sem volt ilyen nagyarányú vagyonbővülés. Vasvár arculatához, identitásához nagymértékben hozzájárult a nevéhez fűződő Királyok Kútja, Római Sánc, Kilátó, Szentkút legendája Dombormű elkészítése. 

Sokat tett azért, hogy a város mellett épüljön meg az M8-M9-es autópálya kereszteződés, és hamarosan megkezdődjön a nagykanizsai vasútvonal villamosítása is. Ezzel Vasvár Európa valamennyi térképére felkerül.

1998-2002 és 2002-2006 közt a FIDESZ-MDF, 2006-tól a FIDESZ-KDNP közös jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották. A legutolsó választáson, 2014-ben az ország második legnagyobb támogatottságával választották újra. Három cikluson keresztül az Országgyűlés jegyzője volt. Munkája elismeréseként 2004-ben megkapta az Országgyűlés jegyzői kara által alapított Szacsvay Imre-díjat. 
2010 és 2014 között a miniszterelnök javaslatára a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára. 2014. június 15.-i hatállyal kinevezik a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárának. Legismertebb intézkedése a tradicionális házi pálinkafőzés engedélyezése és népszerűsítése. 
Évtizedek óta népi hangszerek gyűjtője, megszólaltatója, több hangszeren is kitűnően játszik, a vasvári Kármentő népzenei együttes nagybőgőse. 
Vasvártól a fővárosi teendői ellenére sem kívánt és kíván elszakadni. Saját szavai szerint ide köti családja, a vasi táj, az utcán ráköszönő emberek, a zenekara, minden.
V. Németh Zsolt államtitkár úrnak, a térség országgyűlési képviselőjének a város érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért Vasvár Város Képviselő-testülete „Vasvár Város Díszpolgára” címet adományozza.

A rendezvényt a Vasvári Zenei Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak és tanárainak, ünnepi műsora zárta. 
Simon-Németh Adél

Fotó: Laki László

Program
2019. március 20. szerda
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
11
12
13
15
18
19
20
21
22
23
24
26
27
31
Időjárás
04 órakor Vasváron
1.0
77 %
páratartalom
Szél:
2.3 m/s

Forrás: met.hu
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)