Viszlát ártatlan ifjúság

2015. április 19. 11:44:11  nyomtatási kép
A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ismét Vasváron járt

Szép Ernő klasszikus szerelmes históriáját: a Lila ákácot mutatta be a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A Nagy Gáspár Kulturális Központ színpadán a helyiek és a hegyhátiak körében közkedvelt kárpátaljai társulat április 8-án lépett fel. A nézők a darab által egy olyan világba csöppenhettek, amikor még konflisok jártak az utcákon, az urak kezet csókoltak a hölgyeknek, a fiatalok pedig kaszinókban, kabarékban szórakoztak. Szép Ernő kedves, bohó, keserédes habcsókja kiállta az idők próbáját. 
A történet az 1910-es években, Budapesten játszódik. Az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb tartományának fővárosa messze van már a kiegyezéstől, még messzebb 1848-tól. Számos nyomasztó társadalmi, gazdasági probléma maradt és keletkezett. Az emberek lába alól fokozatosan kicsúszik a talaj, az ajtóban kopogtat az első világháború. De a felszín még csillogó. Modern metropolisz kávéházi bohémokkal, ligetbe és Gellért-hegyre kiránduló polgárokkal, Gerbeaudban süteményező, sírva vígadó pestiekkel.
A sokak által olvasott Szép Ernő-regény története egyszerű: Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri és szereti meg Csacsinszky Pált, a szegény banki alkalmazottat. Pali viszont Bizonyosné Lola iránt érez lírai szerelmet. Az úriasszony azonban csak játékszernek tekinti őt, és csapodár élvetegségével hamar kiábrándítja udvarlóját. A felejteni akaró Pali egy kaszinóban talál rá az új táncos csillagra, Mancira. Mire rádöbben, hogy Manci hozta életébe a tiszta szerelmet és az ártatlan ifjúságot, a lányt már világkörüli turnéra viszi a vonat. 
Adódik a kérdés: mitől ilyen népszerű ez az eseményekben nem bővelkedő szórakoztató korrajz, ez a korokon átívelő banális kis történet? Talán a finoman adagolt játékosságtól, az öniróniától, s attól, mintha maga Szép Ernő se gondolná túl komolyan a korra jellemző körülményes társalgást és udvarolgatást. 
A történet könnyed és édes. Talán kicsit sok benne a cukor, néha mintha éreznénk is egy kis émelygés. A kacarászó, picit tudatlan, de szerethető Mancit Domerackaja Júlia hitelesen személyesíti meg. A szenvelgő, túl sokat tépelődő, téren csúszva rajongó Paliként Ferenczi Attila látható. Elhisszük neki, hogy ő aztán tényleg májusi kertet keres egy lányban. A történetet Katkó Ferenc állította színpadra, és ahogy ez megszokott volt eddig is, a darabban a társulat minden tagja szerepet kapott. Megjegyezzük: a negédes mű színházi rendezése csak látszólag tűnhet egyszerű feladatnak. A történet során a bártulajdonos Angelusz papa, (Kacsur András) rejtett transzvesztita mivoltára is fény derül. Miközben szólnak, csengenek, bonganak a jól ismert melódiák. Folyamatosan a fülünkben hallatszik: „Holnap, ki tudja holnap látsz e még, Ki tudja holnap fáj e még szívem a tegnapért. Holnap, ki tudja holnap látsz e még, Ki tudja holnap fáj e még szívem a csókodért.” A bár táncoslányai között kiemelkedő a részeges, sokat megélt nőt megformáló Varga Orosz Melinda, akinek igazi könnyei a kiábrándultságról és a reménytelenségről szólnak. (Egyes romantikára fogékony nézők szeméből is kicsordult egy-egy könnycsepp….)
A darabot néhány igazán jól kidolgozott humoros részlet szegélyezi. Díszlet szinte nincs. Időről időre színre lépnek a táncoslányok: Tarpai Viki és Kacsur Andrea. Ők a századeleji öltözékekben leggyakrabban füstfelhőben játszanak. Vass Magdolna jól megtalálja az egyensúlyt Bizonyosné paradox személyisége, a látszólag elegáns úriasszony és a romlott céda közt. Lola ellenpontja Tóth Manci vidékiesen tiszta karaktere, a csetlő-botló naiv komika, aki egyedül képviseli a gyermeki ártatlanságot ebben a szétcsúszott világban. Befolyásolhatóságára azonban jó példa, hogy kolléganője, a szintén könnyűvérű nőcskét játszó Béres Ildikó hatására, érveire vonatra száll, s elhagyja az országot, itt hagyja szerelmét. Lola szabadelvű, szoknyapecér férjét, Bizonyost Szabó Imre formálta meg, míg a bár meghatározó személyisége Sőtér István. 
Szép Ernő darabjából filmet is forgattak, amit 1934. szeptember 6-án mutattak be. A közönség azonban nem tudta elfogadni az eredendően szomorú befejezést, ezért a producer kívánságára happy endre változtatták azt. Csak ez a változat maradt fenn.
sna

Program
2020. november 23. hétfő
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Időjárás
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)