A városi könyvtár 60 esztendős

2014. október 25. 15:28:57  nyomtatási kép
Emlékülés az intézmény névadója, dr. Bendefy László születésének 110 éves évfordulója alkalmából
A Dr. Bendefy László Városi Könyvtár színvonalas emléküléssel ünnepelte névadója születésének 110., míg az intézmény alapításának 60. évfordulóját. A rendezvényen tiszteletét tette dr. Bendefy István, Bendefy László fia. A névadó polihisztor geodéziai munkásságáról V. Németh Zsolt államtitkár tartott előadást, míg Gyöngyösi Zsuzsanna könyvtárigazgató elismert intézményük múltjának különböző állomásait elevenítette fel. 
Az emlékülésen Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója „Bendefy László, a szombathelyi polihisztor” címmel tartott előadást. Ismertetőjében a Vasváron, 1904. augusztus 17-én született földmérő mérnök, geológus, történész, tudomány- és technikatörténész életét, munkásságát mutatta be. Szólt arról, hogy a geodéta 1934-ig születési nevén, Benda Lászlóként publikált, 1934-es munkái Bendefy-Benda László néven jelentek meg, majd véglegesen Bendefy lett. Cholnoky Jenő földrajztudós hatására 1928-ban a budapesti Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett, de érdeklődési körébe már ekkor beletarozott a geológia, amelynek tárgyait párhuzamosan hallgatta a mérnöki kar tantárgyaival. Így már 1929-ben a Budapesti Tudományegyetemen geológus diplomát is szerzett. 1924–1929 között – egyetemi tanulmányai mellett – a Vas megyei múzeum ásvány-, kőzet- és őslénytárának anyagát rendezte, valamint folytatta a korábban megszakadt baltavári (bérbaltavári) őslénytani ásatást. 1928-tól a Pest megyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulatnál dolgozott, mint mérnök. Egyetemi tanulmányait „summa cum laude” minősítéssel végezte. 1931-ben a Háromszögelő Hivatalhoz került, és mérnöki képzettségét geodétaként hasznosította. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa lett. 1958-ban megkapta a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot. A Magyarhoni Földtani Társulat szakosztályi alelnöke, majd a Geodéziai Bibliográfia főszerkesztője volt. 1924-től jelentek meg írásai a földtan, a technikatörténet, a hazai folyószabályozások témakörében. Római tanulmányútja során a Vatikán levéltárában kutatott, keleten maradt magyarokra vonatkozó adatokat talált. Tagja volt az MTA 1974-ben alakult tudomány- és technikatörténeti komplex bizottságának. A tudománytörténet és a technikatörténet területén nagyszámú tanulmánya jelent meg. 1977-ben hunyt el Budapesten. Csapláros Andrea az élettörténet mellett kitért a szombathelyi múzeumi évekre, Pável Ágoston nyelvésszel, költővel, néprajzkutatóval folytatott levelezésére, a bérbaltavári ásatás precíz elszámolásaira, s a múzeumi munka szépségeire, esetleges döccenőire. 
Ezt követően „Bendefy László és a domonkos rend” címmel dr. Kiss Gábor történész tolmácsolta dr. Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus szavait. Az előadás egy filmvetítéssel kezdődött. Ebből az érdeklődők megtudhatták, hogy Bendefy László kezdeményezésére állították fel a Halászbástya műveinek együtteséhez tartozó, Antal Károly művész által készített Julianus és Gerhardus barát szobrát. Ehhez Bendefy felajánlotta az 1936-ban megjelent, Az ismeretlen Julianus című könyvének honoráriumát. Kiss Gábor megjegyezte, hogy a polihisztor a domonkos renddel a Juliánus-kérdés során került kapcsolatba. Kifejtette, hogy a domonkosok szempontjából nagyon fontos volt egy ilyen jelentőségű téma beemelése a közéletbe. Mint mondta, kevesen tudják, hogy Bendefy Lászlót nem csak Vasvárhoz, hanem Vasváron keresztül a magyar domonkosokhoz is szoros szálak fűzték. A tudós nagyapja, Barabás István ugyanis klasszikus kántor-tanító volt, s így nemcsak az egyházközségi elemi népiskola igazgatója, hanem a domonkosok által vezetett vasvári plébániatemplom kántora is volt. Az előadásban elhangzottak a szoboravatáson a kormányt képviselő Sziky Kálmán államtitkár szavait: „Hirdesse Julán barát szobra a magasztos célért való küzdés minden akadályt legyőző erejét, hirdesse a magyarságnak és a kereszténységnek szétválaszthatatlan egybeforrását”.
Dr. Bendefy László geodéziai munkásságáról V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár beszélt. A politikus egykori geodéta létéből kiindulva tartotta meg a szintezésre és térképkészítésre is kiterjedő érdekes, szakmai tájékoztatóját. A hallgatóság számára érthetővé tette a földméréstant, azaz a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudományt. Beszélt a helymeghatározásról, a távolságmérésről, s kiemelte a szintezési pontok fontosságát. Sorra vette az országos szintezési hálózatok létrejöttét, alapszint meghatározását. Hangsúlyozta: a felsőrendű (első-, másod- és harmadrendű) szintezési és háromszögelési hálózatok alappontjainak meghatározása során fontos a rendkívüli pontosság, mert a felsőbbrendű hálózatok hibái hatványozottan jelentkeznek a rájuk épülő alacsonyabb rendű mérések során. Vetítéssel egybekötött előadásában Bendefy ehhez kapcsolódó szintezési munkáját is részletezte. 
Szintén szakmai szempontok alapján mutatta be dr. Kubassek János múzeumigazgató az intézmény névadójának munkásság. Nála a geográfia tudományterülete került a középpontba. 
Dr. Fejér László vízépítő mérnök Bendefy László vízügytörténeti munkásságát méltatta. Mint mondta, változatos mérnöki, geológusi, geodétai pályafutását követően 1959-ben lett a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a VITUKI tudományos főmunkatársa, s mint ilyen a magyar vízügyi szolgálat szakembere. A VITUKI vezetése szisztematikus kutatást kezdeményezett a Magyar-medence (Kárpát-medence) vízrendszerében hosszabb-rövidebb távon jelentkező mederváltozások, folyóvándorlások tektonikai okainak tisztázására. Ennek 200-300 évre visszamenő kutatásait Bendefy vezetésével 1962. október 1-én kezdték meg az Országos Levéltárban. Kutatásukból leszűrt eredmények láttak napvilágot a Vízrajzi Atlasz különböző köteteiben. 1969-ben jelenik meg dr. V. Nagy Imre professzorral közösen jegyzett könyvük „A Balaton évszázados partvonalváltozásai” címmel. 1972-ben védte meg a földtudományok doktora cím eléréséhez benyújtott „A Balaton évszázados vízszintváltozásainak meghatározása, különös tekintettel a hazai geodézia-történeti és kartográfiai vonatkozású forrásokra” című értekezését.
A 60 éves városi könyvtár történetét Gyöngyösi Zsuzsanna könyvtárigazgató foglalta össze. Vetített előadásában kiemelte azt a Papp István idézetet, mely szerint „Az emberek többségének az a könyvtár jelenti a könyvtárat, amelyet használ, amely éppen az útjába esik, amely a legtöbb kényelmet kínálja.” Szólt a kezdetekről: az 1954. április 15-e Járási Kultúrházról. A könyvtár állománya ezekben az időkben 1527 kötetből állt, s a beiratkozott olvasók száma 270 fő volt, a kölcsönzött kötetek száma pedig 9214. A sikeres könyvtár igazgatója sorra vette az intézmény főbb állomásait. Ilyen volt egyebek mellett 1954 decembere, amikor az intézmény Járási Könyvtári rangot kapott, majd1955. december elsejével a Kossuth Lajos utca 1. szám alá költözött. 1956-ban székhelye ismét a Járási Kultúrház épületébe lett. 1961-ben a kultúrházzal közösen a Bartók Béla utca 4. szám alá költözött. A gyermekkönyvtár külön épületbe került. 1967-ben elköltözött a régi kolostor épületébe, ahol a megnövekedett alapterületnek köszönhetően lehetővé vált a szabadpolcos kölcsönzés. Az intézmény 1970-től Nagyközségi Könyvtárként működött. Majd 1975 májusában felavatták a felújított könyvtárt a kolostorépület második szintjén. 1982-ben azonban statikai gondok miatt ki kellett költözni az épületből. 1982 novemberében a volt pártbizottsági épületbe tette át székhelyét a gyermek- és a felnőtt könyvtár. 1984 novemberében a gyermekkönyvtár a tűzoltó klub helyiségébe, míg az irodák a volt tisztasági fürdő helyiségébe kerültek. 1986 októberében a felnőtt részleg átköltözött a volt orvosszolgálati lakásba az irodákkal közösen.1986-ban városi rangot kapott a település, így a könyvtár is a Városi Könyvtárak rangjára emelkedett.1991-ben a gyermekkönyvtár a végleges helynek hitt, hajdani kultúrház épületébe került a raktárral együtt. A könyvtár – dr. Bendefy László - névadó ünnepségét 1997. augusztus 15-én tartotta. Az új épület avatása 1998. április 28-án volt. Majd Gyöngyösi Zsuzsanna rámutatott arra, hogy mekkora munkájuk van a megváltozott igények teljesítésében, a komfortos környezet kialakításában, a fejlődésben és a fejlesztésben. Ma már a kor követelményeinek megfelelően interaktív könyvajánlókra, olvasói visszajelzésekre is van lehetőség. A lényegi információk 24 órában hozzáférhetők a neten angol, német és szlovén nyelven is, miközben a Vasi-Hegyhát könyvtárairól is teljes képek kaphatnak az érdeklődők. 
Az ülés vendégei részt vettek egy emlékező főhajtáson is a dr. Bendefy László szülőházánál elhelyezett emléktáblánál.
sna

Program
2019. március 20. szerda
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
11
12
13
15
18
19
20
21
22
23
24
26
27
31
Időjárás
04 órakor Vasváron
1.0
77 %
páratartalom
Szél:
2.3 m/s

Forrás: met.hu
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)