Nem lett öngyilkos Latinovits?

2014. január 24. 21:11:26  nyomtatási kép

Tarics Péter újságíró, író „(I)GAZSÁG ÉS LEHETŐSÉG KÖZÖTT – Hogyan élt és halt meg Latinovits Zoltán?” című kötetét mutatta be a Nagy Gáspár Kulturális Központban. A rendhagyó monográfia a szerző 28 éves kutatómunkáját öleli fel. A könyv középpontjába a magyar színészkirály halálának körülményei állnak. Tarics Péter a vasvári közönség előtt is kijelentette: nem lett öngyilkos Latinovits Zoltán, halálát tragikus baleset okozta. Az író állítását könyvében közölt adatokkal, először nyilvánosságra hozott dokumentumokkal, fényképekkel, vallomásokkal támasztja alá.

Tarics Péter író szenvedélyesen, de egyben alázatos tisztelettel kedveli Latinovits Zoltánt, akinek életét immár 28 éve kutatja. A magyar színészkirály halálának körülményei évtizedekig tisztázatlanok voltak. Egyet tudtunk biztosan: Latinovitsot Balatonszemesen vonat gázolta el 1976. június 4-én. Az akkori hivatalos verzió az öngyilkosság volt, a köztudatban ez az elmélet konzerválódott a legerőteljesebben. Az elmúlt csaknem négy évtized során még senki nem nyomozott Latinovits Zoltán halála körülményei után olyan alapossággal, kíméletlenül kitartó munkával, mint Tarics Péter, aki legújabb könyvében közzétette, összevetette a rendőrségi jegyzőkönyveket és a vasúti dokumentumokat is. A szerző számos alkalommal rekonstruálta a helyszíni szemlét Balatonszemesen. A kötetben megszólal Latinovits több kortársa, valamint azok, akik ma is ápolják, továbbviszik életművét. A jogot is végzett író állítja: nem gyártott összeesküvés-elméletet, éppen csak egy kézenfekvő magyarázatot adott Latinovits balesetére, amelynek alapjául Bernoulli fizikai törvénye szolgál.

-         Latinovitsot az emberek vagy imádják, vagy neve hallatán fanyalognak. Középút nincs – jelentette ki a szerző január 18-ai vasvári könyvbemutatóján. - Latinovits egy gyorsan égő, nagy tehetségű színész volt, aki számára a szerep akkor sem ért véget, amikor a függöny már legördült. Az alakítás vitalitását, erejét, szenvedélyét az előadás után is hordozta magában, amiből sok konfliktusa akadt. Botrányait a 60-as, 70-es években is jól működő bulvársajtó megírta – mondta Tarics Péter. – Színpadi szerepeiből nagyon kevés teljes filmfelvételt őriz az archívum, inkább részletek, felvonások maradtak fenn az utókor számára. Így a mai kor embere Latinovitsra elsősorban, mint filmszínészre emlékezik. Összesen 45 filmben szerepelt, amelyek között voltak briliáns alakítások. Sokat beszélgettem a vele játszó színészekkel, úgy, mint Őzével, Sinkovits Imrével, Darvas Ivánnal, Cserhalmival, Ruttkai Évával, vagy éppen Fábry Zoltánnal. Tőlük tudakoltam, milyen ember is volt Ő. A beszélgetések könyvemben is olvashatók. Megjegyzem, a kötetem nem úgy készült, hogy elolvastam 21 Latinovits-könyvet és írtam belőle egy 22-et. Immár 29 éve foglalkozom Latinovits életével, a halála körülményeit 17 éve kutatom.  Nagyon sok szerepében láttam, de engem – színházi ember lévén, aki 30 éve vagyok előadóművész – a versmondása fogott meg leginkább. Latinovits számomra is a magyar pódiumművészet, a magyar versmondás megújítója – árulja el. - A legújabb könyvem fókuszában a halála körülményei állnak. Megjegyzem: soha nem hittem el, hogy öngyilkos lett. Kötetemben tételesen, a korabeli eseményeket rekonstruálva percről percre cáfolom az önkezűséget. A rendőrségi és vasúti dokumentumokban sajnos - ki kell jelentenem - rengeteg a hazugság. Erről a másolatok közlésével az olvasók is meggyőződhetnek. Először azt vizsgáltam, mi a valótlanságoknak a motivációja. Balatonszemesre 28 alkalommal utaztam el, körbejártam, rekonstruáltam a helyszínt. Megkerestem azt a négy szemtanút, akik pontosan látták az 1976. június 4-én történteket. A mozdonyvezetőt soha senki nem kérdezte meg. Hat hónapomba került, míg megtaláltam ezt az embert, aki a baleset idején 29 éves volt.  Megkerestem azt a hölgyet is, aki jegyzőkönyvbe mondta: ő 100 méterről látta az öngyilkosságot. Megjegyzem: akkoriban Aczél Györgyék az egész öngyilkossági verziót ennek a nőnek a vallomására építették. Leírtam azt is, hogy a másnapi boncolásra négy lap újságíróját rendelték ki – tájékoztatott. – Latinovits családtagjait is nagyon jól ismerem. Bujtor István, Latinovits testvére a kilencvenes években azt mondta nekem: „Hagyjam az egészet, egy ilyen nagy embernek kijár az öngyilkosság.” Ezzel akkor sem értettem egyet. Ruttkainak az volt az elmélete, hogy Zoltán a negyedik kocsira akart felugrani, ugyanis gyerekkorukban is ezzel „játszottak”. Gyorsvonatra azonban a betegeskedő színész nem tudott volna felugrani. A vonat 55 kilométer per óra sebességgel haladt - ismertette. – A baleset az alábbiak szerint történt: Latonovits át akart menni az átjárón. A színész ekkor nem szedett gyógyszert, csupán három deci bort ivott. Nem volt részeg. Megállt körülbelül egy méterre, egy méter húsz centire a sínektől, s elmélázott.  Bernoulli törvénye alapján magához szippantotta a vonat. Ez a szívó hatás, ez a toló nyomás érvényesül a metróknál is. A vonat korlátja hatalmas erővel ütötte meg a fejét. A mentőben már megállapították a halálát. Könyvemben képgyűjteményt állítottam össze arról, manapság hogyan, miként ápoljuk Latinovits emlékét szobrokkal, emlékestekkel, portrékkal, vagy éppen a balatonszemesi vers- és prózamondó versennyel. A veszprémi hagyományok markánsak. Ott rendezett három évig Latinovits, s ekkor élte a színház valódi fénykorát. Megjegyzem, Bujtort is tisztelet övezi, mivel ő később színházigazgatóként dolgozott itt - emlékeztet Tarics Péter.  

-         Latinovits álma egy olyan színház volt, ahol csak tehetséges emberek játszanak, s ahol csak magyar darabokat mutatnak be. Ezt azonban az akkori vezetés megvétózta. Igaz, hogy a színész 46 éves korában elhunyt, de olyan termékeny életművet hagyott maga mögött, mintha 80 évig élt és alkotott volna. Íróként is őstehetség volt. Erre bizonyítékok Dajka Margitnak, Csehalmi Györgynek, Kassák Lajosnak vagy éppen édesanyjának, Tinka néninek írt levelei. 

Program
2021. február 26. péntek
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
Időjárás
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)