Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára emlékeztek

2012. március 16. 21:48:32  nyomtatási kép

„Szabadságharcunk tiszta, fénylő láng volt”

Fáklyás felvonulással, koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára Vasváron. A városi megemlékezés már az ünnep előestéjén elkezdődött: a Nagy Gáspár Kulturális Központban az Ismerős Arcok adott koncertet. Másnap, március 15-én a hagyományos ünnepi menet nyitotta a méltó emlékezést.

A március 15-ei ünnepség résztvevői a Béke utcai óvoda előtt gyülekeztek, s gyertyákkal, fáklyákkal, huszárnótákat énekelve – a Vas Megyei Lovas Turisztikai és Lovas Kultúra Hagyományőrző Egyesület a 11-es Huszár Ezred egyenruháját felöltött lovasait követve – vonultak a Március 15. térre, ahol a megemlékezés résztvevőit a Komor András vezényelte Vasvári Fúvós Zenekar dallamai köszöntötték. Az ünnep koszorúzással folytatódott: Vasvár város önkormányzatának képviselő-testülete nevében Tóth Balázs alpolgármester és dr. Pataky Pál tanácsnok, a Vasvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat nevében Kánya László elnök koszorúzott. Az emléktáblánál koszorút helyezett el V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője. Majd a város civil szervezeteinek, intézményeinek képviselői is az emlékezés koszorúját helyezték el a Március 15. téri emléktáblánál. Az ünnepi műsor a Nagy Gáspár Kulturális Központ Színháztermében folytatódott. Az emlékezőket V. Németh Zsolt köszöntötte. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: mindannyiunk lelki szükséglete, hogy megüljük nemzeti ünnepeinket, hogy óvjuk és becsüljük nemzeti hagyományainkat, nemzeti szimbólumainkat. Kiemelte: ma, mielőtt ünnepelni indultunk, magunkban voltunk otthonainkban, s külön-külön egyenként hoztuk meg azt a döntést, hogy kitűzzük a kokárdát, felvesszük ünneplő ruhánkat és néhány perc erejéig emlékezünk.Mint mondta: a világon minden ezzel a néhány percnyi magányos csönddel kezdődik, egy városi ünnepség is, s a forradalmak, szabadságharcok is.Hozzátette: nem tudjuk, hol és mikor pattant ki a szikra 1848-ban, hiszen hamar, pillanatok alatt lángra lobbantotta az emberek lelkét Európa-szerte, és futótűzként terjedt népről-népre, országról-országra. A kis tüzek egymást erősítették.Mégsem lett belőle világégés, hanem letisztulás, megvilágosodás.

Kiemelte: a XIX. század, egy furcsa évszázad volt. A kisnépek egymástól függetlenül sínylődtek elszigetelten a nagy birodalmak igája alatt. Egészen addig, míg a nyomás, a fesztültség Európa-szerte tüzet csiholt magányos emberek elméjében. Ez volt az a pillanat, mikor az egyéni sors, az egyéni felelősség túláradt önnön határain, összekapcsolódott a sortársakéval és ezzel a világtörténelem alakítójává vált. Hangsúlyozta: 1848 tavasza, a népek tavasza. Párizsban az általános választójogért és a munkához való jogért tüntettek. Bécsben a tüntetések felkelésbe csaptak át, Berlinben, Frankfurtban a sajtó szabadságáért, a cenzúra eltörléséért és az egységes parlamentért szálltak síkra. Az olaszok harcoltak újra saját szabadságukért. S ebben a színes, heves kavalkádban a magyarok szabadságharca az egyik tiszta, fénylő láng volt. Olyan, amire felnézett mindenki, aki védte, óvta önállóságát, szabadságát, vagy éppen meg akarta szerezni azt.A magyarok önrendelkezéséért, társadalmi, gazdasági felemelkedéséért folytatott alkotmányos küzdelme kivívta Európa legkiválóbb embereinek elismerését. Köztük a neves ír államférfiét, Arthur Griffith-ét, aki írt egy kötetet, mely 1904-ban látott napvilágot Magyarország feltámadása - Példa Írország számára címmel.És most, másfél évszázad múltán, egy magányos elme ugyancsak a szigetről, ugyancsak ebből a közösségből fölszólal a magyarok érdekében. Egy skót újságíró. Aki akkor áll mellénk, mikor egész Európa – amely, az erkölcsi relativizmus levében pácolódik – bírálja a Magyar Alkotmányt, ezeréves értékeinket, bírálja azt az országot, amely bátran felvállalja keresztény gyökereit.

A következőként ír: „a Magyar Alkotmány üdítő kivétel a huszonegyedik század erkölcsi sivatagában, egy örökségét és önállóságát visszakövetelő, civilizált nemzet szellemi terméke”. Figyeljünk hát oda a magányosnak tűnő elmékre, – hangzott el az ünnepi beszédben – azokra, akik nem hátrálnak, szilárdan állnak. Figyeljünk azokra, akiket értetlenség vesz körül, álljunk a magányos elmék mellett, mert mindezek sokasága fordíthatja meg majdan a világot.Ehhez erőt adhat 1848 lángja, melyet óvtunk védtünk, rejtettük, amikor kellett, és szítottuk, hevítettük, mikor ezt kívánta a nemzet.

Majd az kulturális központ színpadán a zene vette át helyet: a zongora, a hegedű dallamai, az opera hangjai idézték az ünnepelt kort. A „Hazám, hazám” címet viselő összeállításban Csányi Valéria zongoraművész, Csévi Flóra hegedűművész, Kassay István zongoraművész, Szakács Ildikó operaénekes, Valter Ferenc operaénekes és az ünnep előestéjén Magyarország Érdemes Művésze-díjjal kitüntetett Szarvas József színművész művészi játéka emelte az emlékezés fényét.

Az ünnepség zárásaként a központ aulájában Kossuth-karikával vendégelték meg az emlékezőket a szervezők.

A színpad díszlete Gergyéné Szakály Georgina, a központ munkatársának munkáját dicsérte, míg a fáklyás felvonulás dallamait Sejber Mihály rendezte kiadványba, a füzet a Vasvári Honismereti Csoport gondozásában látott napvilágot. –vv–

Program
2019. július 22. hétfő
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Időjárás
11 órakor Vasváron
26.2
53 %
páratartalom
Szél:
3.3 m/s

Forrás: met.hu
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)