Edzõváltás félidõben

2004. december 21. 10:21:25  nyomtatási kép


Alig két éve annak, hogy zengett a "ház" a kézilabda csapatnál történtektõl, mivel röpke egy év alatt kétszer is edzõváltás történt Vasváron. Akkor Farkas Vera játékos edzõ köszönt el zajos körülmények közepette az edzõi kispadtól. A megyei sajtót is megjárt ügyet - miként már annyiszor a vasvári nõi kézilabdázás történetében -, a mindenes, a hátteret megteremtõ egyszemélyes menedzser, a szakosztályvezetõ Nagy Ferenc oldotta meg azzal, hogy ismét Vilics Tamást kérte fel a csapat szakmai irányítására.
Az idei szezonban az NB II-ben is jó rajtot vett a csapat, a bajnokság félidejében a 2. helyen áll, mi több, bravúrosan menetel a Magyar Kupában, ahol a lányok már a 16 közé verekedték magukat a Tamási legyõzésével. Ám a bajnokság befejezése elõtt két fordulóval Vilics Tamás úgy döntött, megválik az edzõi kispadtól.
A szakosztály vezetõje, Nagy Ferenc a következõket mondta a távozás körülményeirõl: - Tamás évek óta önzetlenül, társadalmi munkában látja el az edzõi feladatot. Szakmai munkája Vasváron NB II-es sikerkézilabdát hozott. Amit szinte a semmibõl kellett megteremtenünk közösen. A mi kettõsünk egymást kiegészítve produkálta azt, ami nélkül aligha lenne itt nõi kézilabdázás. Hisz komoly utánpótlás-nevelés nélkül ez ma már elképzelhetetlen ebben az osztályban is. Tamás a Tapolca elleni meccset követõen jelentette be távozását. Mivel láttam, hogy nagyon elfáradt a bajnokság félidejére -, azt kértem tõle, pihenjen karácsonyig, s csak akkor mondjon nemet, ha úgy látja, valóban sok ez a munka, amit mostanság végez. Itt kell megjegyeznem, hogy önzetlenül, térítés nélkül végezte ezt a munkát évek óta. Bárhogyan is dönt -, köszönet eddigi munkájáért.
Vilics Tamás telefonos megkeresésünkre így összegezte a döntés okait: - Miért mondtam le az edzõi posztról? Azért, mert a kialakult helyzetben nem kívántam a szabadidõmet ott eltölteni, ahol számomra ez már nem kedves idõtöltés. Úgy gondolom, ezt a döntést jogomban állt meghozni, mivel számomra az edzõség, a kézilabdával való foglalkozás egy hasznos kikapcsolódás volt. Ezt a posztot évek óta társadalmi funkcióban töltöttem be. Nem kértem érte egy fillért sem. Volt egy pont, amikor azt mondtam eddig, és nem tovább. Befejeztem. Nagy Feri valóban kért, hogy aludjak rá egyet. Én aludtam, illetve azt mondtam, hogy ebben a helyzetben nem kívánom tovább folytatni Vasvárral. Ugyanis én ezt a munkát szeretetbõl, kikapcsolódásként, a sportág iránti rajongásból végeztem. Mivel számomra ebben a közegben ez már nem okoz örömet, felállok az edzõi kispadról. Teljes békében váltunk el. Sõt. Most hétvégén szakosztályi évzáró buli lesz, Nagy Ferivel együtt kávézva beszéltük meg a meghívást. A meghívást elfogadtam, s megyek az évzáró összejövetelre. Mindenféle tüske nélkül történt ez a bajnokság közbeni szakítás. No persze - idézvén a slágert -, soha se mond, hogy nincs tovább. Most egyelõre azonban nincsen tovább Vasvárral.
Arra a kérdésre, hogy a háttérben milyen történések vezettek ehhez a döntéshez, Vilics Tamás nagyon udvariasan, minden szenzációhajhá-szától mentesen csak ennyit mondott: - Én maximálisan megemelem a kalapomat a szakvezetés elõtt, tehát az a szenzáció e váltásban, hogy nincsen szenzáció. Sokéves edzõi múlttal, mondhatnám rutinos fejjel, én már azt is tudom - ide illõ aforizmával válaszolva -, hogy a sikert sokkal nehezebb elviselni, mint a kudarcokat feldolgozni. Most a sikert kell feldolgozni Vasváron. Úgy gondolom, hogy az évek óta végzett kitartó munka gyümölcse most van beérõben, s ennek tudható be az is, hogy a Közút Vasvár együttese a Magyar Kupában sikert sikerre halmoz. Ez jó érzés számomra. Gratulálok a csapatnak, sok sikert kívánok nekik! Azt is látom, hogy most amolyan lépéskényszer is munkál, hisz jönnek az eredmények a kupában, erõsíteni is jó lenne, de egy ilyen kis együttesnél, mint amilyenek mi is vagyunk, ez nem könnyű feladat. A kényes egyensúly megtartása bizony igen nagy körültekintést igényel. S a szakmai szempontok mellet a csapategység megõrzését, a kollektíva megtartását mind-mind szem elõtt kell tartani úgy, hogy közben makulátlanul meg kell felelni a szakmai kihívásoknak is.
- Nem vállal másutt sem edzõséget? - kérdeztem búcsúzóul Vilics Tamástól, mire csak ennyit mondott: - A vasvári döntésemet az egyik szombati mérkõzés után hoztam meg, s már hétfõn kaptam egy felkérést, de annak a klubnak is nemet mondtam.
- sok -
Program
2019. május 26. vasárnap
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
15
19
20
21
22
23
24
27
28
30
31
Időjárás
12 órakor Vasváron
23.3
54 %
páratartalom
Szél:
2.2 m/s

Forrás: met.hu
Facebook

Keresés
Fotók: Laki László (címlapképek), Pogács Mónika (polgármesteri fotó)